Persze nincs eredmény. Vagyis van, méghozzá számomra sokkal sarkosabb, sokkal kézzelfoghatóbb, mint amire legvadabb elengedett fantáziadús álmaimban gondoltam e kapcsán, de akkor sem konkrét ítélethozatal.
Ám, az biztos, ha valaki csak kicsit is nyitott szemmel éli végig ezt a helyzetgyakorlatot, egy fokkal közelebb lépett ... közelebb talán ahhoz az meberhez, akinek képzelni akarja magát.

Tehát az előzmény, s ebből a folytatás, mely rövid rész nélkül nem érthető, nem értékelhető helyén a történet.

„Developing Story”
Júlia 17 éves gimnazista és Georges az ő tanára, aki boldog házasságban él, családos ember.
Hans szintén ugyanabban a középiskolában tanít, Georges kollégája. Sergio Júlia nagypapája
és nagyon rég nem találkozott unokájával, akivel együtt teázgatták, beszélgették át az éjszakát.
Edward egy pszichopata gyilkos, aki megszökött a kórházból, tiszta szerencse, hogy csak felpofozta
Georgest.

Az én sorrendem, melyet ugye mindannyiunknak meg kellett adnunk, belőlem fakadt. Mint mindenkinek a sajátja.