Bárki bármit mondjon is!

Reggel bekapcsoltam a gépet, kinyitottam az outlook-ot, lejöttek a levelek, belenéztem a kommentekbe -láttam egy kellemeset, mosolyt csalt orcámra, mondanom sem kell- s hallottam, hogy dudálnak a kapu előtt. Úgyhogy gép kikapcs, kabát felvesz, cucc összeszed, irány a ház elé, merthogy itt a busz. De busz nem van itt.
Vagyis én nem tudom, mit hallottam, de, hogy nem a busz dudája volt, az tuti. Úgyhogy letáboroztam a fagyban és számoltam a ház előtt elhúzó autókat, s vártam a kisbuszomat.
Szerintem hatszáztíz percnél nem vártam többet, legalábbis a hideg miatt minimum ennyinek tűnt az ácsorgásom időtartama, de aztán megérkezett.

Benn már ment a vizit mire odaértem, vagyis utcai ruhában ültem be a terembe, s megtudtam, hogy holnap ergometriára megyek, majd csütörtökön lympho(?) vizsgálatra, Takács főorvoshoz.
Aztán szaladtam átöltözni, majd szaladtam a tornára.
Utána elkapott Bence, egy masszázs erejéig (valami zenét hallgattunk megint, csak elfelejtettem, hogy ki volt, de majd rákérdezek); aztán Dórinál fizikoterápia (s megkérdeztem, hogy mi a különbség a fizio- és fizikoterápia között. Az első az általános megnevezés, az utóbbi a gépi, elektromos segítséggel tett stimulációs eljárások gyűjtőneve.)
Aztán volt vénás keringést segítő spec torna (kifejezetten jó volt, még sosem volt ilyenben részem.)
Egyéni torna Zsuzsival, direkte lábtekerészet. :)
Majd megkaptam a ritexet és mikor az lekerült, mentünk ebédelni.
S miután nem felejtettem el a cuccomat, utána mehettem vízbe is. Most hideg volt. A végére majd megfagytam. Bakker. De a torna jó volt. Na.

Aztán, megkoronázandó a napot, végre eljutottam fodrászhoz. Olyan világszép lettem, hogy ihaj!! De sajnos Bea megállapította, hogy bármennyire is ragaszkodom hozzá, az én hajam nem vörös. Gesztenyebarna.
De nem! Én ragaszkodom hozzá, hogy ez itten, ni, igazi vörös! Legfeljebb az kételkedik ebben, aki csak festett vöröset látott, ugyanis ez kérem, igazi!!!! :)