Le kell jegyeznem néhány dolgot a tegnapról.

- Ani egy angyal



Itt ez egyértelműen látszik is.

- elfáradtam



Még jó -de mijen_ihajdenagyonjó-, hogy van nekem, na mi van nekem?? Hát, cép, kék, MEYRA, ügyes, okos, könnyű kerekesszékem!!

- Engem szeretnek az emberek. Na. Ezt így el kell könyvelnem. (Kell magyarázat? Oké. Majd írom...)

- az agglomeráció vasúti közlekedése a katasztrófával egyenlő akadálymentesítési szempontból



Ez ugye, a "kispiros" vonat, mely akadálymentes. Hogy a peron magassága nem kompatibilis ehhez, ráadásul a peron szélessége alkalmatlan pl. kerekesszékkel -de megkockáztatom, még két mankóval is- való közlekedésre, pláne megfordulásra -tehát ráfordulni az ajtóra felszálláskor-, na, azt dokumentáltam. Öööö... Ani nélkül ez sem ment volna. Na.

- sufnituning rendszám ügyben is létezik



Nem látszik eléggé, de a hiányzó gyári rendszámtáblát helyettesítendő, az hátsó szélvédőnek támasztva ott egy papundekli, melyre kék ceruzával -de még csak nem is vastagítva, vagy ilyesmi, kézzel odakrixkraxolva- "olvasható" az autó rendszáma. Vagyis annak csak az eleje látszik. mert kissé el van csúszva. De nagyon odafigyelő kezek készítették eme táblát, hiszen kisebb "karakterrel" a felségjelt nem elhagyva tehát, egy nagy "H" betűvel kezdődik az illusztráció... Hivatalos, ugye? :)

- Ja, és nem utolsósorban, hanem sőt, férfinakvaló levessel és fantasztikus meggyessütivel indult a túránk, a Batthyány tér környékén, kedves barátnémnál.


De majd bővebben is jegyzem a napot, csak ezt ideteszem, hogy a muszáj meglegyen magamnak.