Ehelyett itt ülök és marhaságokat csinálok.

Holnap megyek az éves nappali kórházas kiruccanásomra és össze kéne szednem az ezer papíromat, a teherautónyi pakkom, és itt ülök és csinálom a semmit.
Sőt, beszélek öszzevissza.

Közben meg zenét hallgatok és klipet nézek (Azt hiszem, már idetettem valaha, de nem találom, úgyhogy jöhet újra, az idő úgyis épp ilyen.):

Szóval, reggel kezdem az intenzív lábtekerészetet, de a ráspoly bőröm miatt kicsit feszengek a várható tekintetek okán az uszodában. De sebaj, így legalább a bőröm teljes felülete lett hasonló szintű a nyomorult lábaméval; nem lóg ki semmi az átlagból.