Érdekes nap volt.
És talán jobb is, ha ennyivel beérem.
Zsuzsi, a gyógytornász nem volt ma, így doktornővel együtt már ketten hiányoztak a megszokott csapatból.
Ettől még kemény munka ment, egy kérdés mégis gyökeret vert a fejemben: a dadogó ember fogyatékos?
És mégegy: az empátia elengedhetetlen tulajdonsága egy sérültekkel foglalkozó embernek?
Délután dalárda, papírmasé tálka folytatása (melyet múlt csütörtökön kezdtem el, de még most sem tudtam befejezni) Andrásnál, az ergoterápián.
Majd haza. Vásárlás, július eleji napok tisztázása, most pedig mindjárt alvás.
Érdekes és tulajdonképpen tanulságos nap volt. Előbbi a két kérdést kiváltó történés okán, utóbbi pedig ettől teljesen független nemtörténés miatt.
EZ VAN
Nem megmondtam?
