Ülésmagasság

Kekec vagyok.
Mellesleg roki.

S e kettő együtt -tudjuk rég- bizonyos dolgokra sarkall, melyeket tán egész koromban, nem tettem volna meg.
De csak azért nem -s ebben biztos vagyok-, mert egy egészben fel sem merülnek némely problémák, melyek egy sérült életében nap mint nap, akár percről percre megjelennek.
Például a küszöb a lakásban. Vagy az ágy magassága, netán a kád lehetetlensége, vagy a wc-csésze magassága, és még folytathatnám a felsorolást, de mindezek -most éppen- csak darab-darab szinten érdekesek. Ha kimegyek a lakásból ilyen szembetűnő a járdaszegélyek megléte is, de ez egy másik történet, az még nagyon is csak érlelődik bennem, majd ha eljön az ideje, annak is meglesz itt a dokumentációja, mert mint az tudható, kekec vagyok.

Én heti minimum háromszor járok a helyi sztk-ba. Melynek csak lánykori neve ez, ma már Százhalom Egészségügyi Központ elnevezéssel működik. Nemrég felújították az épületet s ki is bővült például egynapos sebészeti részleggel, de gyakorlatilag minden megtalálható itt, amire az alapellátásban s még azon túl is szüksége lehet a polgárnak.

/Kép innen/

A háziorvoshoz, sőt laborba meg még vagy 4-5 helyre rendszeresen járok, mert hol ez, hol az, hol amaz alkatrészem mondja be az unalmast, s ilyenkor -ha a ráolvasás és leereszkedő egészek együttérzése sem segít- megyek sorsom jobbrafordulás után... többnyire orvoshoz.
Tegnap végre eljutottam a zárójelentésemmel a háziorvosomhoz, hiszen a nappali kórházas ezévre rendelt kiruccanásom már több, mint egy hete véget ért, csak az időközben előjött gerincsérv macerám meggátolt benne, hogy bemenjek az orvosig.
Most mentem, s okos, kedves Egyeske előző nap szintén járt Tóth dokinál és akkor kért nekem időpontot, hogy ne kelljen sokat várnom, vagy ide-oda rohangálnom a gyógytorna és a rendelés között, ha esetleg nem jutnék be azelőtt. Szóval, fél 10-re kellett mennem, hogy biztosan végezzek, mire 10-kor kezdődik a lábtekerészetem Editnél -minden gyógytornászok leggyógytornászabbikával, ugye. Nos, persze nem tudom kiszámolni sosem, hogy mikor induljak, hogy pontosan érkezzem a célhoz, így mint mindig, hát most is vagy 10'-cel korábban értem a rendelő elé.
Nagyon jó hely Batta, mindig elmondom ezt; így én lifttel mentem fel az emeletre, ahol a rendelés van (megjegyzem két lift is üzemel az épületben s még soha nem tapasztaltam, hogy akár egyik is rossz lett volna). Várnom kellett, ugyebár; s ez nem lepett meg, hiszen hamarabb értem oda, mint kellett volna, de nem tudtam leülni.
Nagyon dizájnos maga az épület is és belül, az enteriőr is remekül kitalált, így a várókban, pontosabban a tágas folyosókon, ahonnan nyílnak a különböző rendelők, sorakoznak a színben, dizájnban nagyon is illő székek. Vagy mik.
Talán a "szék" nem is a legmegfelelőbb kifejezés arra, ami ott van, hiszen pontosabb lenne, ha azt mondanám, hogy fekvőszék, vagy szófa, vagy tudom is én.
Amúgy, ha jól vagyok, s csak a meglévő legó-maceráimmal élek, nem okoz nagy gondot annak használata. (Elhiszem, sőt, tudom: végignézni egy egésznek, ahogy én leülök illetve felállok onnan, egyenlő egy foghúzás végigkibicelésével, de ez van.:) Ám most, hogy a járás csak érdekes kísérő tünetekkel végrehajtható nekem (é.: hajlott hát, derékból indított lépés, tehát nem a csípőm hajlik, hanem az egész oldalam fordul, mikor járok, de így viselhető, na... lehet röhögni, így én is tudok... menni is meg röhögni is, mert nem fáj...:P, meg sem fordult a fejemben, hogy leküzdjem magam odáig, annál is inkább,. hogy onnan felállni már tuti-fúró-kukker csak daruval ment volna. Hiszen alacsony, nagyon alacsony ülésmagasságú, s karfa nélküli székekről van szó.
Még egy használható megoldás lenne, ha a szék mögé állok, s mintegy nekidőlök hátulról a támlának, így biztosítva, hogy nem borulok fel s el sem fáradok, valamint nem kell hívni rakodómunkást hozzám a későbbiekben; csakhogy ezek iker széksorok, vagyis a támla mögött rögvest ott a szimmetrikus másik szék. Vagyis ez a megoldás is kilőve, a falak mellett meg egymásba érnek a fogasok, ajtók, szekrények, polcok (melyeken szórólapok, meg tudom is én mik vannak), úgyhogy még oda sem tudtam (tudok) dőlni.
Vagyis vagy 10'-et vártam az időpontomig, majd még 5-öt, mert elhúzódott benn az előttem lévő beteg ellátása, így kényelmesen volt idő rá, hogy megfogalmazódjon bennem egy kérdés. Mely kérdést fel is tettem odabent Dr. Tóth Bélának, a háziorvosomnak.
Nagyon rendes. Tényleg, ezer kérésemen felül, még az általam meg nem említett dolgokban is segít, ha tudomására jut valami ezekből. Sőt, most sem hajtott el ezzel a kekeckedésemmel, pedig megtehette volna, mert mi köze hozzá. Meghallgatott és azt mondta, hogy igazam van, jogos, neki ez eszébe sem jutott, valóban írjak levelet, mondjuk. Majd előkapott egy noteszlapot és leírta az intézmény igazgató főorvosainak a nevét (négyen vannak) és a főnővérét is, és azt tette hozzá, hogy őket keressem, meg fognak hallgatni.
Nos, ezen felbuzdulva kutattam tovább s megszereztem az igazgatói titkárság számát, majd ma reggel fel is hívtam azt. Egy hölggyel beszéltem, elmondtam neki a macerám -hogy fogadóóra vagy ilyesmi az igazgatóknál, vagy bármi ahol elmondhatom kekeckedésem-, és kaptam két e-mail-címet, meg két honlap címet is, ahol utánanézhetek mindennek.
Na.
Kekec vagyok?
Igen.
Tudják az egészek, hogy egy sérült nem tud használni egy ilyen széket?
Nem.
Vagy nem feltétlenül tudják.
Ki az, aki el tudja ezt mondani?
Egy sérült.

Én pedig elmondtam. Ha folyosónként legalább egy nagyobb ülésmagasságú szék lenne -ahogy a gyógytorna előtt van is, de sehol máshol az épületben, és máshová is jár sérült, idős meg pláne-, már megoldódna a helyzet. Hiszen ha egész ül abban, s érkezik egy sérült, csak szólnom kell az egésznek, hogy bocsi, te oda is le tudsz ülni, ahová én nem, tehát, légyszi, hess onnan. S ha van szék, el is hessen onnan az, akinek nem kell daru a felálláshoz a normál ülésmagasságú székből.
Mert az emberek jók, csak nem ismerik a sérültséggel járó macerákat.
Majd én elmondom azokat.

Ez így van jól, ne is ismerjék. Nagyon komolyan mondom.

Címkék: kekec, levél, rokiság, talema

16 hozzászólás eddig

- 1. | 2010-03-18 14:54:10

alouette: 2010-03-18 14:54:10

Nagyon jól tetted, hogy elmondtad, kösszépen mindenki nevében. Miután közvetve ugyan, de egy tolókocsihoz köt jelen életem, pontosan tudom, hogy egészségeseknek apróságok gyakran milyen nehéz, szinte megoldhatatlan feladatot állítanak azok elé, akik vmilyen okból nem mozognak oly egyszerűen.

Talema lehetek egy kicsit én is kekec?
Nagyon tetszik az öniróniád, csak az "egész" szóhasználatod böki kicsit a csőröm.Mert egyrészt számomra Te is éppoly egész vagy, másrészt a Te Egészeid között igencsak sok a csonka, lelkiekben.
üdv
alouette

- 2. | 2010-03-18 15:05:20

talema: 2010-03-18 15:05:20

Szerintem is a mi dolgunk, hogy felhívjuk ezekre az egészek figyelmét. Különben valóban nem tudják, hogy ezek tényleg konkrét gondot jelentenek.
S a tapasztalatom az, ha elmondom, tehát onnantól konkréttá válik a probléma, megvan a miértje az egész számára is, onnan már megértőek és segítőkészek az emberek.
Most is erre számítok. :)

Azért használom azt, hogy "egész" és sérült, mert én itt a mozgáskorlátozottakról, vagyis egy fenét, csak magamról beszélek, és én roki... rokkant vagyok. Az általános szóhasználat ez lenne: egészséges és beteg. Csakhogy én nem vagyok beteg. De egész sem, hiszen tetemes mennyiség hiányzik a lábszáramból... :) Bocsi... ezt muszáj volt kimondanom a magyarázat végett. :))
A lélek az más tészta. Itt én konkrétan a fenti magyarázat szellemében használom az egész-sérült párhuzamot.

- 3. | 2010-03-18 15:44:06

talema: 2010-03-18 15:44:06

Megjött a visszaigazolás, hogy átvették, és tán el is olvasták a levelem. Ez jó jel. :))

- 4. | 2010-03-18 21:30:17

Maricaalojzia: 2010-03-18 21:30:17

Szia Talm!
Úgy gondolom hogy nem vagy kekecebb mint én.
Én mint írtam már súlyos hallássérült vagyok. És mivel mostanában úgy 3 éve sokszor szorulok orvosi ellátásra, stresszelek a rendelőkbe. Mert ugyan ott is tudják hogy nem hallok rendesen, mindig szólítják a páccienst. És hát nem kell részleteznem, hogy nem mindig hallom meg. Főleg ha a nővérke hangja kiesik a hallásomból (126 decibel a hallásküszöböm).
És igenis tudniuk kellene az egészeknek hogy mivel küszködünk.
És ha másképp nem v eszik tudomásul,akkor legyünk kekecek!

- 5. | 2010-03-18 21:35:11

talema: 2010-03-18 21:35:11

Ugye?! Igen. Én kekecségnek hívom ezt, de igyexem nem pökhendi vagy kioktató netán számonkérő stílusban fogalmazni ilyenkor, s többnyire el is találhatom a megfelelő tónust, mert általában komolyan vesznek, s nem egy idegbajos ribinek néznek (vagy egyenesen baltás gyilkosnak, s csak a félelem miatt hallgatnak rám:).
Még nem válaszoltak, de holnap úgyis megyek megint gyógytornára, s felkészítem Editet, hogy ezt tettem, jobb ha ő is tud róla. :)

- 6. | 2010-03-19 05:11:40

schimmer éva: 2010-03-19 05:11:40

Kedves Talema!
Nos szeretném ,ha tudnád ,hogy nagyon is Veled érzek,talán féltre értettünk egymást.Gyerekkorom óta súlyos beteg vagyok,egy baleset kapcsán újra születtem,életem végéig gyógyszereken fogok élni,önkéntes vagyok egy jelzőrendszeres házi segély szolgálatban,segítek az öregeken,nyáron három hónapot dogozom itt ahol élek a strandon ,három gyereket neveltem fel ,a férjem és a saját szüleimet ápoltam ,akik mindannyian rákban haltak meg,imádok élni
hajnalonként azért kelek,hogy Nektek írjak egy akár milyen kezdetleges verset és hidd amit írtam,csak azért tettem,mert az élet akkor is szép és teljesen egészként élhető.
Nem szeretném,ha úgy éreznéd,hogy gúnyos vagyok,soha sem voltam,és ,ha nem akarod nem írok hozzád többet.Legyen szép napod.

- 7. | 2010-03-19 07:36:07

alouette: 2010-03-19 07:36:07

Talema 3-ra
Ez jó hír, remélem majd történik is valami a székek ügyében.
Szép Napot Nektek!
üdv
a

- 8. | 2010-03-19 08:05:09

talema: 2010-03-19 08:05:09

#6
Azt hiszem nem értettelek félre, s te sem engem. Nem baj az, hogy nem vagyunk azonos hullámhosszon.
Áldozatos az életed, gratulálok hozzá, bajaidat sajnálattal hallom, s ha te ezt a sorscsapásnak éled meg, nos, ez is egyfajta hozzáállás.
Egyáltalán nem gondolom, hogy zavaró lenne, ha ide írsz. Örülök neked is, mint bárki másnak, már mondtam, csak az zavar, ha valaki mást szidalmaznak itt -azt törlöm-; engem lehet... de te nem ezt tetted, a véleménykülönbség pedig kifejezetten üdítő tud lenni.

#7
Én is remélem. Mindjárt megyek tornára. :)

- 9. | 2010-03-19 08:31:26

schimmer éva: 2010-03-19 08:31:26

Kedves Talema
Szeretném még ,ha tudnád ,hogy nem érzem sorscsapásnak ,inkább ajándéknak érzem az életet és benne mindent jót és rosszat
Jó tornát és szép hétvégét kívánok üdvözöllek.:)

- 10. | 2010-03-19 08:35:19

talema: 2010-03-19 08:35:19

Ez aztán pláne érdekes infó. Végtelen alázatra vall, ha ajándéknak tekinted a fentebb felsoroltakat.
De te tudod. Ha annak érzed, az is.

- 11. | 2010-03-20 15:10:33

turcsikur: 2010-03-20 15:10:33

Kedves Talema
Bizony számomra is nagyon ismerős ez az "SZTK-s" helyzet. Ám mi (az odajáró rokik) úgy oldottuk meg, hogy az ott dolgozó szintén roki két hölgy segítségével megírtunk az önkormányzat helyett egy pályázatot s kis nyomulás árán de beadattuk velük. Nyertek is 9db. kerekesszéket a fent nevezett intézmény számára. Azárt pont annyit, mert nevesitve ennyire volt igény. Mi páran akik a sajátunkal képesek vagyunk elkerekezni odáig, még jobban örültünk, mit akiknek szüksége van rá, mert legalább is nekem és az életem párjának sokkal jobban esik ha máson tudunk segíteni.
Évának csak annyit mondhatok a "kereszt cipelésről" 6 éve vagyok lábak nélkül s mint mindenki én is átéltem azt a lelki kínt mint midnyájan, ám alig egy év sem telt el és a szerencse mellém szegődött egy Tündéri Szerető Asszony képében. az óta nem érzem tehernek az állapotomat, SŐŐŐT áldom a sorsot érte! Ha nem történt volna velem ez, soha nem ismerem meg az igaz szerelmet odaadást.

- 12. | 2010-03-20 15:23:13

talema: 2010-03-20 15:23:13

Itt van az épületben kerekesszék, ha jól tévedek szám szerint három, de az lenn van a földszinten, és őszintén, akkor eszembe sem jutott, de időm sem lett volna rá, hogy lemenjek és felvigyem (illetve felmenjek vele), majd visszavigyem azt a helyére. A pályázat írás jó ötlet, nekem első és kézenfekvő ötletnek a helyi vezetés tűnt, mert meggyőződésem, hogy van néhány dolog, amire csak fel kell hívni a figyelmet.
Most várom, hogy történjen valami.
Nem ismertem így a történeted, illetve ennyire sem, és nagyon örülök, köszönöm, hogy elmondtad. Tökéletesen megértem, hogy áldásnak érzed, így az is. Ha valamit -mégpedig ez bizony valami a javából- egyértelműen nem került volna a közeledbe, ha ez nem történik meg... de nekem itt van vége a gondolatmenetnek ebben, mert az én esetemben sötét, és minden jót elfedő rossz a legfőbb eleme a történetnek. De így, nálatok értem. És ez gyönyörű, ahogy ezt leírtad ide. Köszönöm. :)

- 13. | 2010-03-20 15:23:27

Tagore: 2010-03-20 15:23:27

Márti!
Aki tudja mit jelent egy gerincizé, az már nem tervez székeket...:(((
Aki meg tervezi, az meg csupán az olcsó , de szemfényvesztő designre figyel...
Azzal, hogy Te kekec vagy, szerinted mi fog változni?

- 14. | 2010-03-20 15:31:09

tundi: 2010-03-20 15:31:09

ennek a talpulesnek a nevet ugy memorizaltam, hogy Szászhalombaszta, szamomra igy sokkal könyebb volt megjegyezni. az akadalytalanitas nem tudom hol van megoldva mert mindenutt akkora szegelyek vannak, hogy a zege is kitörheti a bokajat. ahol meg van rampa a kerekes szeknek ott olyan merdek, hogy legfeljebb a gördeszkasoknak jo valamire. ami a legmegdöbbentöbb, hogy a pesti metronak nincs liftje!!! hallatlan, aki nem tud jarni rohadjon meg a felszinen...

- 15. | 2010-03-20 16:23:33

talema: 2010-03-20 16:23:33

Íme egy direkt gerincizéhez tervezett szék: http://relax.blogter.hu/400180/8_-_skarpira_gyujtok
Na, az tényleg olyan szék.
De nekem nem kell ilyen minden folyosóra, bőven elég lenne, ha nem kéne térdmagasság alá ereszkedni a székhez, vagyis minimum normál- de jobb lenne kicsit emelt ülésmagasságú székből néhány darab. Vagy karfásból.
De a kekecségem, csak annyit jelent, hogy nem hagyom szó nélkül, mert a "b@zd meg nyuszi a létrád" stílus nem kifizetődő, ez előttem sem titok, tehát igyexem nem ebben megszólalni, ráadásul meggyőződésem, hogy pusztán nem ismertek ezek a nekem kézenfekvő tények. Azt várom, hogy megfontolják. :)

- 16. | 2010-03-20 16:28:10

talema: 2010-03-20 16:28:10

Tundi!
Ismét üdítő az optimista és építő jellegű hozzászólásod. Köszönöm szépen, az otthonomként szolgáló település nevénke kiforgatása pedig váljék egészségedre, ha így tudod megjegyezni. Gratulálok.

Nem érdekel, de megjegyzem, itt előrébb jár a város az akadálymentesítésben (nem akadálytalanítás, az egy szakszó egy sok mindent felölelő folyamatra, ez meg egy mozdulat, ha elhúzod a széket az utadból), mint az átlag magyar települések. A lényeg, hogy elkezdődött és halad a dolog.

EZ VAN

"Azt hiszik, hogy élek,
Pedig csak lélegzem
Azt hiszik, hogy szállok
Pedig csak elestem
Hogy megnyugszom
Pedig csak felejtek
Hogy ez az enyém
Pedig csak felveszem azt, amit más elejtett...

Ülésmagasság

16 hozzászólás eddig

RememberSammyJankis!

Rólam

Rólam

Archívum

Archívum

Ezeket olvasom

Õk a kedvenceim

Õk a kedvenceim

Blogom címkéi

Blogom címkéi

EZ VAN

"Azt hiszik, hogy élek, Pedig csak lélegzem Azt hiszik, hogy szállok Pedig csak elestem Hogy megnyugszom Pedig csak felejtek Hogy ez az enyém Pedig csak felveszem azt, amit más elejtett...

Ülésmagasság

16 hozzászólás eddig

RememberSammyJankis!

Rólam

Rólam

Archívum

Archívum

Ezeket olvasom

Ezeket olvasom

Õk a kedvenceim

Õk a kedvenceim

Blogom címkéi

Blogom címkéi

"Azt hiszik, hogy élek,
Pedig csak lélegzem
Azt hiszik, hogy szállok
Pedig csak elestem
Hogy megnyugszom
Pedig csak felejtek
Hogy ez az enyém
Pedig csak felveszem azt, amit más elejtett...